Február 25-én, kedden a dániai STRIDE csapat jelentős találkozót tartott a Nemzeti Érdekképviseleti Csoporttal (NSG), hogy megvitassák az oktatási méltányosság fontosságát és a STRIDE szerepét ebben. A VIA University College képviselői között volt Lillian Buus , Marianne Georgsen , Ida Gran Andersen és Simon Nørgaard Iversen . Az NSG résztvevői között volt a Gyermek- és Oktatási Minisztérium Oktatási és Minőségügyi Igazgatóságának főtanácsadója , a Felsőoktatási és Tudományos Minisztérium Statisztikai és Analitikai Osztályának különleges tanácsadója , az Aarhus Önkormányzat Gyermek- és Ifjúsági Osztályának tanácsadója, a Save the Children nemzetközi oktatásért és ifjúsági szerepvállalásért felelős vezetője , valamint az Absalon University College egyik vezető kutatója, aki a gyermekekkel és az oktatással kapcsolatos nemzeti politikákra specializálódott.
A VIA csapata bemutatta a VIA University College-t, mint vezető kutató- és oktatási intézményt, hangsúlyozva az oktatásban az egyenlőség iránti elkötelezettségét és a kutatás fontosságát a szakpolitika-fejlesztés tájékoztatásában. Kiemelték a STRIDE azon célját, hogy az európai oktatási reformok átfogó elemzésén keresztül járuljon hozzá a szakpolitika-fejlesztéshez. Áttekintést adtak a STRIDE konzorcium tagjairól, a projekt belső felépítéséről és munkacsomagjairól, hogy holisztikus képet kapjanak a projekt hatóköréről és célkitűzéseiről.
Politikai elemzés és metaanalízis Európában
Az NSG tagjai a projekt bizonyos céljaihoz hozzájárulhatnak szakértelmükkel. Például felkérték őket, hogy osszák meg velünk a véleményüket a STRIDE kommunikációs stratégiájáról és az eszköztár kidolgozásáról. A VIA csapata bemutatta a 2. munkacsomag (WP2) céljait, módszertanát és előzetes eredményeit. A STRIDE kutatásának ez a része az elmúlt 25 évben Európában végrehajtott jelentős nemzeti és regionális oktatási reformok áttekintésére összpontosít, amelyek célja az oktatásban és a tanulási eredményekben mutatkozó egyenlőtlenségek javítása, valamint az egyenlőség és a befogadás előmozdítása, valamint a kulcsfontosságú oktatási reformokat követő longitudinális vizsgálatok és értékelések feltérképezése és metaanalízise.
Ez párbeszédet indított el a munkacsomag célkitűzésének lehetőségeiről és kihívásairól, rávilágítva az összes EU+ országra kiterjedő összehasonlító megközelítés és a nemzeti szintű részletes elemzés szükségessége közötti ellentétre. Ebben az összefüggésben megvitatták az EU+ országok közötti összehasonlító kutatások korlátait, különösen a rendelkezésre álló adatbázisokat illetően. Ezenkívül megvizsgálták a reformok definícióit, megjegyezve, hogy a kisebb reformok vagy kezdeményezések hogyan válthatnak ki jelentős hatást, míg más reformok nem kívánt következményekkel járhatnak.
Hatékony szakpolitikai kezdeményezések és beavatkozások azonosítása
Ezt követően a beszélgetés az 5. munkacsomag céljainak és módszertanának bemutatásával folytatódott. A munkacsomag célja, hogy hatékony szakpolitikai kezdeményezéseket azonosítson, amelyek öt európai ország longitudinális adatainak elemzésén keresztül kezelik a tanulási eredményekben mutatkozó egyenlőtlenségeket az idő múlásával. A VIA csapata elsősorban egy olyan reformra fog összpontosítani, amely országos nyelvi teszteket ír elő minden diák számára az iskolakezdéskor (jellemzően 6 éves korban). A módszertan interjúkat, médiaelemzést és a népességszintű nyilvántartási adatok megszakított idősoros elemzését foglalja magában, a nemre, a társadalmi-gazdasági háttérre és az etnikai hovatartozásra összpontosítva. A következő megbeszélés középpontjában az állt, hogy az egyenlőtlenségek és az egyenlőség változásai hogyan alakulnak gyakran különféle erőfeszítések eredményeként, amelyek nem feltétlenül korlátozódnak az oktatási rendszerre. Hangsúlyozták annak fontosságát is, hogy a reform sikeressége érdekében a szakemberek (tanárok és pedagógusok) hogyan hajtják végre a helyi szinten a reformot.
Oktatási egyenlőtlenség Dániában
Végül a találkozó során megvitatták a dániai egyenlőtlenségekkel kapcsolatos jelenlegi főbb problémákat, és azt, hogy az oktatási rendszer hogyan járulhat hozzá ezen egyenlőtlenségek enyhítéséhez. A beszélgetés során hangsúlyozták a speciális oktatás minőségének és a sajátos nevelési igényű gyermekek részvételének javítását. A dániai felsőoktatási felvételi egyenlőtlenségekről is szó esett. Különösen a két különböző felvételi módról volt szó: a „Kvote 1” (felvétel évfolyamonként) és a „Kvote 2” (felvétel átfogó értékelés alapján: pl. jegyek, egyéb képesítések stb.). A 2. felvételi típus (Kvote 2) a hátrányos helyzetűekkel szemben elfogult. Ezenkívül elismerték, hogy sok kezdeményezés a középosztályt célozza meg, potenciálisan elhanyagolva a leginkább rászorulókat. A résztvevők elismerték, hogy a dániai iskolák közötti egyenlőtlenség viszonylag kicsi, de a legtöbb oktatási egyenlőtlenség az iskolai kontextuson kívül keletkezik.
A találkozó hangsúlyozta az együttműködés fontosságát az oktatási méltányosság előmozdításában, valamint a kutatás szerepét a hatékony politikák kialakításában. A megbeszélések és a megosztott meglátások iránymutatásul szolgálnak majd a STRIDE konzorciumnak az európai oktatási eredmények javítására irányuló folyamatos munkájában.
