2026. január 12-én Lőrincz Borbála és Tomka Zsófia a TÁRKI Társadalomkutató Intézetből bemutatták a STRIDE hatékony szakpolitikai kezdeményezések és beavatkozások azonosítására összpontosító projektjének eredményeit a „ Mi a következő lépés? Új perspektívák a (kora)gyermekkori nevelésben és gondozásban” című online előadássorozat részeként, amely a koragyermekkori nevelés és gondozás (ECEC) új perspektíváira összpontosított.
A (kora)gyermekkori neveléssel és gondozással kapcsolatos diskurzus országonként jelentősen eltér, amit a különböző történelmi fejlemények, szervezeti struktúrák, valamint a társadalom- és oktatáspolitikai keretek befolyásolnak. Mindazonáltal a tudományos vitákban közös vonások azonosíthatók.
Ebben az összefüggésben a nemzetközi előadássorozat kutatókat hív, hogy bemutassák és megvitassák a (kora)gyermekkori neveléssel és gondozással kapcsolatos kortárs kutatási megközelítéseket. A cél friss perspektívák nyújtása és a gyermekkori tanulmányok területén folyamatban lévő viták előmozdítása.
Az előadássorozatot a Hildesheimi Egyetem , a Bielefeldi Egyetem és a Társadalmi Kérdések Elméleti és Empirizmus Intézete (ITES) kutatóinak egy csoportja szervezi.
Az online előadássorozat a koragyermekkori nevelésben és gondozásban (ECEC) egyre erősödő nemzeti és autoriter trendeket is vizsgálja. Lőrincz Borbála és Tomka Zsófia bemutatták folyamatban lévő tanulmányukat, amelynek célja a következő kutatási kérdés megválaszolása: „Milyen feltételek és elősegítő tényezők tették lehetővé egy kiegyenlítő politika bevezetését egy illiberális rendszerben?”. A tanulmány az európai ECEC-politikáról és a magyar nemzeti kontextusról szóló korábbi szakirodalom elemzésén, valamint a STRIDE projekt keretében gyűjtött adatokon alapul: több mint 150 online újságcikk átfogó médiaelemzésén és 8 szakértői interjún, amelyeket politikai döntéshozókkal és óvodapedagógusokkal készítettek. A szerzők azzal érvelnek, hogy látszólagos ellentmondásaik ellenére mind az uniós, mind a magyar nemzeti politikai kontextus hozzájárult a hároméves kortól kötelező óvodai nevelés kiegyenlítő politikájának megvalósíthatóságához. Továbbá, a közvélemény és a szakemberek körében egyaránt elfogadott általános elfogadottsága és a viszonylag alacsony politikai költsége miatt a kötelező óvoda „kipipálhatja” a nemzetközi (azaz az EU-s) színtéren az kiegyenlítő politikai követelményeket, miközben elkerüli a mélyreható strukturális reformokat az oktatás magasabb szintjein.
Az előadást élénk vita követte. A közönség kérdéseket tett fel a hazai kisgyermekkori nevelés ideológiai vonatkozásairól, az óvodák pedagógiai megközelítéseiről és strukturális jellemzőiről, valamint a kutatás néhány módszertani megfontolásáról, beleértve a mintavételt és a válaszadók narratíváit.
