A múlt héten a krakkói Jagelló Egyetem közös alkotói workshopot szervezett, amelynek középpontjában a kutatási eredmények politikai döntéshozóknak való bemutatása állt. A workshopon kutatók, oktatási és képzési érdekelt felek és döntéshozók vettek részt, hogy visszajelzéseket gyűjtsenek és közösen tervezzenek egy új digitális eszköztárat, amely támogatja a politikai döntéshozókat az európai oktatási egyenlőtlenségek kezelésében. A STRIDE eszköztár egy olyan erőforrás lesz, amely az összetett kutatási eredményeket gyakorlatias meglátásokká alakítja az európai és európai intézmények politikai döntéshozói számára. A résztvevők között kutatók, a formális, nem formális és informális tanulással foglalkozó szervezetek képviselői, valamint a közoktatási politikákkal kapcsolatos tanácsadást nyújtó szervezetek képviselői, továbbá fogyatékkal élő tanulók, szülők és iskolaigazgatók képviselői is voltak.

A kutatás és a politika áthidalása

A STRIDE eszköztár elsődleges célja, hogy a kutatási eredményeket gyakorlatban hasznosítható meglátásokká és technikákká alakítsa át az oktatásban, a képzésben és a tanulási eredményekben mutatkozó egyenlőtlenségek időbeli értékelésére. Egy átfogó eszköztár kidolgozása a politikai döntéshozók számára elősegíti a kutatókkal való hatékony együttműködést, biztosítva, hogy a kutatási eredményeket egyértelműen kommunikálják, és a döntéshozók konkrét igényeihez és prioritásaihoz igazítsák. A longitudinális adatok erejének bemutatásával a projekt célja, hogy bővítse az ismereteket arról, hogy mi alakítja az oktatási eredményeket, és hogyan lehet a legjobban támogatni az összes diákot, végső soron rövid, közép- és hosszú távon csökkentve az egyenlőtlenségeket.

A workshop két tematikus fordulóra oszlott. Az első a STRIDE eszköztár prototípusának és a „Szakpolitikai Ciklusnak”, mint szervező keretnek a bemutatására összpontosított, míg a második a STRIDE interaktív térképet mutatta be, amely az egyenlőtlenségek alakításában jelentős tényezőket mutatja be.

Gondolatok a szakpolitikai ciklusról

A vita központi témája a szakpolitikai ciklus modelljének gyakorlati alkalmazása volt – amely magában foglalja a napirend meghatározását, megfogalmazását, végrehajtását és értékelését. Bár a modellt logikus módjaként ismerték el a szakpolitikai döntéshozatal leírásának, a résztvevők számos kritikus meglátást tettek fel :

• A politikai reform kontextusas: Fontos, hogy az eszközbe belefoglaljuk az egyes reformok tágabb politikai kontextusát, pl. oktatási törvényt, stratégiai politikai kereteket, egyéb országos szintű stratégiai dokumentumokat vagy uniós jogszabályokat, amelyek környezetet teremtenek egy adott reform bevezetéséhez.
• Értékelési rés: Visszatérő megfigyelés volt, hogy a értékelési szakasz gyakran a leginkább elhanyagolt terület bizonyos nemzeti kontextusokban. A résztvevők megjegyezték, hogy a reformokat gyakran megfelelő nyomon követés nélkül hajtják végre, ami néha már kipróbált megoldások „újrafelfedezéséhez” vezet.
• Felülről lefelé irányuló vs. helyi nézőpontok: A megbeszélés rávilágított arra, hogy míg a magas szintű tisztviselők ismerhetik a teljes ciklust, az első vonalban dolgozók, például az iskolaigazgatók és a tanárok, gyakran kizárólag a végrehajtási szakaszra koncentrálnak. Ez rávilágít arra, hogy mennyire fontos minden kulcsfontosságú érdekelt féllel – beleértve a gyakorlati szakembereket, oktatókat, kutatókat, diákokat, szülőket, családokat és civil szervezeteket – konzultálni és bevonni az oktatási és képzési reformok tervezésébe és értékelésébe.
• Konzultáció vs. közös kivitelezés: Egyes visszajelzések arra utaltak, hogy a konzultációk, amikor lefolytatják őket, néha „álcaként” tűnhetnek, ahol a gyakorlati szakembereket és a kutatókat csak a kulcsfontosságú döntések meghozatala után kérik fel a részvételre. A konzultációknak a teljes politikai ciklus során folyamatosnak kell lenniük. Szükség van konzultációs struktúrák létrehozására is, különösen az olyan csoportok számára, amelyek nem rendelkeznek egyértelmű képviselettel, például a szülők számára.

Kommunikáció: kulcsfontosságú, hogy a reformokat hogyan kommunikálják, hogyan vezetik be és vitatják meg különböző csoportokkal a változások iránti felelősségvállalás kialakítása/erősítése érdekében; bizonyítékokat kell bemutatni az egyes reformok melletti érveléshez, de a kommunikációnak a politikai cikluson keresztül is folytatódnia kell a reformok eredményeinek bemutatása érdekében.

Az adat, mint az átalakulás eszköze

A workshop második részében Maria Symeonaki, a Társadalomstatisztikai és Adatelemző Laboratórium ( STADA Lab ) igazgatója bemutatta a STRIDE interaktív térképet , amely kiemeli az oktatásban tapasztalható egyenlőtlenségekhez hozzájáruló jelentős tényezőket. A térkép célja, hogy vizualizálja az oktatási egyenlőtlenségeket és azok időbeli alakulását, tájékoztassa a szakpolitikát az oktatási reformok hatásáról szóló adatok szolgáltatásával, és bevonja az érdekelt feleket egy közös platform felajánlásával, amelyen keresztül az egyenlőtlenségek különböző dimenzióira vonatkozó adatok és trendek feltárhatók. Összességében a térkép arra törekszik, hogy felhatalmazza az érdekelt feleket a részletes szakpolitikai hatáselemzések elvégzésére, a hatékony gyakorlatok azonosítására, valamint a fenntartható fejlődési célokkal összhangban lévő, rugalmas oktatási reformok kidolgozására.

A résztvevők visszajelzései azt mutatták, hogy bár az eszköz kifinomult, jelentős potenciállal rendelkezik a „tudásbrókerek” számára, akiknek tájékoztatniuk kell az érdekelt feleket, beleértve a politikai döntéshozókat és a döntéshozókat, a konkrét beavatkozások fontosságáról. A térképpel és az eszköztárral kapcsolatos általános visszajelzések a következők voltak:

• Összehasonlító értékA különböző országok közötti mutatók összehasonlításának lehetőségét jelentős előnynek tekintették, amely segítette a felhasználókat abban, hogy tágabb európai kontextusban megértsék saját nemzeti kihívásaikat.
• Felhasználói hozzáférhetőségAnnak érdekében, hogy az eszköz felhasználóbarátabb legyen a nem kutatók számára, a javaslatok között szerepelt a következő hozzáadása: rövid videó oktatóanyagok és egy Gyakran Ismételt Kérdések (GYIK) részleg közvetlenül kapcsolódik a politikai ciklus különböző szakaszaihoz.
• Hosszú távú látásA résztvevők egyetértettek abban, hogy a térkép nagyon hasznos eszköz, és kérdések merültek fel azzal kapcsolatban, hogy hogyan frissítik majd a projekt végén. Hangsúlyozták, hogy a hangsúlyt a rövid távú víziókról a folyamatos longitudinális adatokon alapuló hosszú távú víziókra kell áthelyezni, amelyek érdemi javulást eredményezhetnek az oktatásban az egyenlőség és a befogadás terén.
• Az egyenlőtlenségek megértéseA csoport rámutatott az iskolai vagy oktatási siker tágabb értelmezésére az egyenlőtlenségek kontextusában, ahol a jólléttel, a biztonsággal, a hovatartozással és az erőszak megelőzésével kapcsolatos különféle mutatók felhasználhatók az elemzés hatókörének szélesítésére és a különböző csoportok oktatásban szerzett tapasztalatainak nyomon követésére.

A krakkóban tartott dinamikus, aktív workshop hangsúlyozta a közös alkotás fontosságát olyan eszközök fejlesztésében, amelyek nemcsak tudományosan megalapozottak, hanem a gyakorlatban is hasznosak az oktatási és képzési érdekelt felek és a politikai döntéshozók számára. Ezen visszajelzések integrálásával a STRIDE projekt tovább finomítja eszköztárát, biztosítva, hogy az továbbra is kulcsfontosságú erőforrás maradjon azok számára, akik az inkluzívabb és méltányosabb oktatási rendszerek létrehozásán dolgoznak Európa-szerte.

Köszönjük minden résztvevőnek az értékes hozzászólásokat és a fejlesztésre irányuló javaslatokat.